Tát Város Önkormányzat Kultúrház és Könyvtár
Gyűjtőköri szabályzata
Általános gyűjtőkörű nyilvános közkönyvtár
Alapvető feladatait a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tv.) Tát Város Önkormányzat Kultúrház és Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata és a Küldetésnyilatkozata határozza meg.
A Gyűjtőköri szabályzat megalkotásának célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a Könyvtár gyűjteményét szervezi.
A gyűjteményszervezés magába foglalja az állomány gyarapítását és a tervszerű apasztását is, a két tevékenység együtt alkotja az állományalakítás folyamatát, ami valamennyi könyvtári szolgáltatás alapja. Elveit az ellátandó feladatok és a konkrét használói igények határozzák meg.
A Könyvtár állományának feltárása:
A könyvtár minden dokumentumáról folyamatosan és idősorrendben olyan állomány nyilvántartást (leltárt) vezet, amelynek alapján az állomány egészének a darabszáma és értéke, továbbá az egyes dokumentumok értéke bármikor megállapítható és ellenőrizhető.
Ennek érdekében:
– egyedi nyilvántartást (címleltárt)
– összesített állomány nyilvántartást (összesített nyilvántartást 1-et)
– időszaki kiadványokról kardex-rendszerű nyilvántartást vezet.
Az állomány feltárására az alábbi katalógust szerkeszt:
2002. szeptemberétől a Textlib integrált könyvtári rendszer segítségével dolgozza fel az állományt.
Állományalakítás, gyarapítás:
A Könyvtár állományát
– vásárlás
– ajándék
– csere révén gyarapítja.
A Könyvtár vásárlásait egyedi szerződések alapján intézi, az éves költségvetésben összegek erejéig.
Esetenként egyéb terjesztőktől és magányszemélyektől is vásárolhat dokumentumokat. A Könyvtár elsődlegesen átutalással egyenlíti ki a követeléseket. A gyarapítás mindhárom formájában az elsődleges szempont az, hogy a dokumentum a jelen Gyűjtőköri szabályzatban lefektetett elveknek megfelelően integrálható legyen a könyvtári gyűjteménybe.
A Könyvtár elsősorban kurrens gyarapítást folytat, vagyis a folyamatosan megjelenő dokumentumokból válogat. Retrospektív szerzeményezésre kizárólag helyismereti dokumentumok vásárlásánál kerülhet sor, illetve az állományból eltűnt, elkallódott, de nélkülözhetetlen dokumentumok pótlásánál.
A Könyvtár jelenleg elsősorban a hagyományosnak tekintett dokumentumokból hozza létre szolgáltatásait, tehát a napi gyarapító munka elsősorban a könyvekre és időszaki kiadványokra korlátozódik. A Könyvtár arra törekszik, hogy használói számára lényeges, releváns adat és információ valamennyi megjelenési formáját gyűjteményébe integrálja, ezáltal sokoldalú szolgáltatásokat hozzon létre.
A korábban meghatározott feladatok teljesítése és célok elérése érdekében a Könyvtár a nemzeti könyvtermés magyar nyelvű részéből a könyvtár funkciónak megfelelően gyűjti:
1. A klasszikus és kortárs magyar szépirodalom alkotásait
2. A klasszikus és kortárs világirodalom reprezentatív alkotásait.
3. A klasszikus és kortárs magyar gyermek- és ifjúsági irodalmat.
4. A világirodalom klasszikus és kortárs gyermek- és ifjúsági irodalmának reprezentatív alkotásait.
5. A szakirodalmat,
6. Válogatva gyűjti a romantikus és szórakoztató irodalmat, az olvasói igényeknek megfelelően.
A Könyvtár a nemzeti könyvtermés magyar nyelvű részéből válogatva gyűjti a szak- és ismeretterjesztő könyveket, arra törekedve, hogy valamennyi szakterület friss korszerű szemléletű, szakmailag helytálló összefoglaló művét beszerezze és a használók részére az adott szakterület megismeréséhez, a bevezető alapokat nyújtani tudja.
A nemzeti könyvtermés magyar nyelvű művei közül a Könyvtár beszerzi az alapvető segédleteket:
– általános enciklopédiákat, lexikonokat,
– szakenciklopédiákat, szaklexikonokat,
– alapvető tájékoztatási eszközöket
– egy- és többnyelvű szótárakat, az utóbbiak közül a világnyelvek esetében arra törekedve, hogy a közepes szótárakat is beszerezze,
– magyar és egyetemes atlaszokat, térképeket.
A Könyvtár válogatva gyűjti a praktikus ismereteket tartalmazó munkákat és a szak- és ismeretterjesztő irodalmat, valamint a tájékoztatási segédleteket.
A Könyvtár anyagi lehetőségei függvényében válogatva gyűjti az időszaki kiadványokat:
– közéleti lapokat
– ismeretterjesztő és hobbi lapokat
– irodalmi és egyéb folyóiratokat.
A Könyvtár a gyűjteményszervezését is a könyvtári etikai kódex szellemében végzi.
A helytörténeti gyűjtemény gyarapításának alapelvei
A Könyvtár teljességre törekedve gyűjti a Táttal kapcsolatos helytörténeti dokumentumokat.
A helytörténeti gyűjteményében fellelhető:
– könyveket,
– időszaki kiadványokat,
– időszaki kiadványokban fellelhető, Tátra vonatkozó újságcikkek
– kéziratokat,
– térképeket.
Állományrészek, raktározás
A gyűjteményszervezés során a Könyvtárnak döntenie kell arról, hogy a beszerzett dokumentum melyik részlegébe, illetve állományába kerüljenek. Meg kell határozni, hogy:
– kézi könyvtárba,
– kölcsönzői állományba,
– vagy helyismereti gyűjteménybe kerül a dokumentum.
Raktárba kell elhelyezni azokat a dokumentumokat, melyeket tartósan nem igényelnek az olvasók.
Az állományapasztás, az állományból való kivonás alapelvei
Az állományapasztás a gyűjteményszervezés része. Formái a következők:
– fizikailag elhasználódott és az eltűnt dokumentumok kivonása
– tartalmilag elavult dokumentumok kivonása
– gyűjtőkör változása miatt feleslegessé vált dokumentumok kivonás az állományból.
A fizikailag elhasználódott, de értékes és keresett dokumentumokat lehetőség szerint úgy kell kivonni az állományból, hogy gondoskodni kell a pótlásáról, mielőtt a selejtezés megtörténik. Az elhasználódott és tartalmilag elavult dokumentumokat a Könyvtár az érvényes jogszabályok betartásával leselejtezi. A selejtezett dokumentumokat továbbadja ipari felhasználásra, illetve felajánlja más Könyvtáraknak és az olvasóknak.
A helyismereti, helytörténeti dokumentumok estében fölöslegessé válás jogcímén selejtezés nem történhet. A fizikailag tönkrement dokumentumokat köttetni kell amennyiben már ez sem lehetséges másolatban kell megőrizni.
