A nemzeti érték megnevezése:
Szervátiusz Tibor – Ister-pár
A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:
Kulturális örökség
A nemzeti érték fellelhetőségének helye:
Tát, 10-es út és a 117-es út kereszteződése, Táti Öreg Halász Étterem mellett
Helyi értéktárba történt felvétel határozatának száma: 4/2018. (XI.26.) TTÉBH
Szervátiusz Tibor – Ister-pár szobra 2022-ben felvételt nyert a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba.
Rövid bemutatás:
Szervátiusz Tibor Ister-pár szobra 2006.szeptember 8-án került felavatásra a táti elkerülő út és árvízvédelmi töltés átadása kapcsán. A művész magyarországi egyik legnagyobb szobra stílszerűen a táti Kis-Duna partjára került, hisz a neve is a (Ister) Dunát jelenti.
A szobor jelentéséről a Szervátiusz könyvből idézem Bakay Kornél író szavait. „Szervátiusz Tibor eme monumentális szoboralakjai ötezer év kőbe zárt üzenetét sugározzák felénk. Kozmikus istenalakok ők, akiket első pillantásra befogadunk, a magunkénak érzünk, jóllehet a mezopotámiai sumer mitológiát és jelképvilágot létrehozó városépítő folyamközi emberek más természeti környezetben, más életmódot folytattak, mint a mi őseink. Ezek a szoboralakok mégis magyarul beszélnek. A pásztorkirály: Dumuzi, akinek a neve sumérul derék, igaz fiút, az élet fiát jelenti, magyar karakterű férfi, örök szerelme Innin- Inanna, avagy Istár-lster pedig számunkra a gyerekét őrző és szerető Babba Máriát jeleníti meg lágy, hajlított vonalakkal.
Szervátiusz Tibor állást foglalt ezzel a szoborpárral szülőföldünk ősisége mellett, hitet tett nemzetünk jövendője és kiirthatatlan termékenysége, azaz megmaradása mellett. Megmutatta, hogy szent jelképeink is lehetnek erőtartalékaink. Annak a szobornak, amely csak az egyének kisebb – nagyobb csoportjaihoz szól, nincs esélye az öröklétre. Az a szobor azonban , amelyik az ősi, tudat alatti kincseket rejtő jelképeket emeli be a közösség, a nemzet szellemi világába, az bizonyosan örökké megmarad, és szellemi meghatározó voltát időtlen időkig megőrzi. Ilyen műveket csak a legnagyobbaknak géniuszoknak sikerül alkotniuk. Ezért az avatás óta a tátiak elmondhatják, a örök emberi alkotások egyik nagy művét birtokolják. A domb, amelyen az Ister-pár áll, a magyar feltámadás megszentelt helye lett.”
Szervátiusz Tibor rövid életrajza
Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. Első mestere, édesapja művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit.. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott. Az 1950- es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. 1971-ben édesapjával Szervátiusz Jenővel közösen alkották Tamási Áron farkaslaki síremlékét. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő. Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig.
Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. Munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki. 2018-ban életének 88 évében hunyt el.
Indoklás a megyei értéktárba történő felvétel mellett:
Szervátiusz Tibor szobrászművész jelentősége nem csak a magyar, az európai, hanem az egész világra kiterjedő. Az Ister-pár szobor nagyságával kevés műve vetekszik. Nem hiába került a Szervátiusz Tibor életművét bemutató könyv borítójára.
Tát és a megye is büszke lehet, hogy két alkotása is ide került. A művész életében sokat jelentett a tátiak barátsága, hisz többször is jelen volt a település ünnepein. Az itt elhelyezett alkotásoknak nem csak művészi, hanem idegenforgalmi jelentősége is kimagaslik.